Négy Gyermekes Adókedvezmény / A Négygyerekes Adókedvezmény (Nétak) Részletszabályai
Maga a jogalkotó is kitér rá, hogy nem csak az életet adó édesanya jogosult a NÉTAK-ra, hanem az örökbefogadó is. Nem is kérdés, hiszen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk. ) értelmében az örökbefogadással – akár nyílt, akár zárt esetről beszélünk – a szülői státuszt megszerzi az örökbefogadó, azaz amikor hatályossá válik az örökbefogadási határozat, attól a naptól már a fogadó nőt tekintjük a gyermek anyjának. Ezt a helyzetet viszonylag könnyű megállapítani, hiszen az okirati jelleg a jogosultság alapját és dátumát is igazolja. Azonban mindenképpen figyelemre méltó az a kérdéskör, amikor is egy mozaik családban lévő anyuka nevel négy vagy több gyermeket. A mozaik család úgy alakul ki, hogy mindkét fél hozza előző kapcsolatából a saját gyermekeit, esetenként közös gyermeket is vállalnak. Önmagában az a tény, hogy egy háztartást alkotnak ezek a személyek és ebben a kialakult családban összesen legalább négy gyermek van, illetőleg rájuk tekintettel családi pótlék folyósítás történik, még nem ad jogosultságot a nőnek az adókedvezményre – szándékosan nem anyának nevezzük ezen helyzetben a hölgyet, hiszen a polgári jog szerint a fenti esetben "csak" a saját gyermekei vonatkozásában tekinthetjük édesanyának.
- A négygyerekes adókedvezmény (NÉTAK) részletszabályai
- Négygyermekes adókedvezmény nyomtatvány 2021
- A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye - ADÓSZIGET
- Adókedvezmény - Üzletem
A négygyerekes adókedvezmény (NÉTAK) részletszabályai
A kedvezmény kizárólag a négy vagy több gyermeket nevelő anyát illeti meg, azt mással megosztani nem lehet. Mi számít a levonható összegbe? Az összevont adóalapból levonható kedvezmény összegébe számít a jogosultsági időszakban megszerzett – munkaviszonyból származó jövedelem esetében bérnek minősülő [szja-törvény 3. § 21. pont], a jogosultsági időszakra elszámolt jövedelem; – a bérnek nem minősülő, de nem önálló tevékenységből [szja-törvény 24.
Ennek alapján elmondható, hogy csak akkor tekintjük NÉTAK-os édesanyának a hölgyet, ha a gyermekeket ő maga szülte vagy ő az örökbefogadó szülő. Házastársak esetében már ismét komplexebb a meghatározás, hiszen a polgári jog értelmében pusztán az a tény, hogy házasságra lépnek a felek, még nem ad automatikusan szülői státuszt a társ gyermekei vonatkozásában (! ) – bár kétségtelen tény, hogy szélesebb jogkörei lesznek mostohaszülőként, mint egy élettársnak. A Ptk. meghatározza, hogy a házastársak egymás gyermekeit örökbe fogadhatják, éppen ezért, a szülői pozíció betöltéséhez szükséges, hogy az édesanya a házastársa gyermekeit örökbe is fogadja. Bár a Cst. szerint családi pótlékra a házastárs gyermekei vonatkozásában is jogosult lesz a nő, de az Szja. törvény által meghatározott szűkebb kör miatt – hasonlóan az élettársakhoz – mégis kiesik a NÉTAK jogosultságból. Ennek értelmében szintén, csak akkor beszélhetünk adókedvezményről, ha az édesanya örökbe fogadja a házastársa gyermekeit és a jogosulti idő is ehhez igazodik.
Négygyermekes adókedvezmény nyomtatvány 2021
- Havanna lakótelep háziorvosi rendelő 7. kerület
- Autó: Eljárást indított az ombudsman a kgfb-díjak képzése miatt | hvg.hu
- Négygyermekes adókedvezmény nyomtatvány 2022
- Pepco üzlet Szentes területén - térképes címlista
- A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye - ADÓSZIGET
- Alapozó etetés pontyra
- Adókedvezmény - Üzletem
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye: 2022-től változik a szabályozás - Üzletem
Vagyis, attól, hogy nem csupán összeköltöznek, hanem a nyilvántartásba is kérik a felvételüket a szülők, még az anya nem lesz anyai jogállású az élettársa gyermekei felett, azaz nem lesz jogosult a NÉTAK-ra; szükséges, hogy örökbe is fogadja a párja gyermekeit. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy ez esetben is csak az örökbefogadás hónapjától kezdve illeti meg az anyát a kedvezmény, azonban a családi pótlékra való jogosultság 12 éves időszakába beszámíthatók azok az évek is, amikor az anyuka még nem volt örökbefogadó szülő, csak az apuka családi pótlékra jogosult párja. A bejegyzett élettársak – vagyis az azonos nemű párok – esetében tisztább a szabályozás, hiszen bár a hatályos Ptk. szerint az azonos nemű párokat a házastársakkal azonos vagyoni jogok illetnek meg – kivéve, ha csupán csak élettársi viszonyban állnak –, mégis a családjogaikat illetően úgy rendelkezik, hogy egymás gyermekeit nem fogadhatják örökbe és más gyermek örökbefogadásakor is egyedülállóként kell rájuk tekinteni.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye - ADÓSZIGET
Önmagában az a tény, hogy egy háztartást alkotnak ezek a személyek és ebben a kialakult családban összesen legalább négy gyermek van, illetőleg rájuk tekintettel családi pótlék folyósítás történik, még nem ad jogosultságot a nőnek az adókedvezményre – szándékosan nem anyának nevezzük ezen helyzetben a hölgyet, hiszen a polgári jog szerint a fenti esetben "csak" a saját gyermekei vonatkozásában tekinthetjük édesanyának. NÉTAK a "család-típusok" szerint Az élettársak – jelen esetben értem ez alatt a külön nemű párokat –, amennyiben legalább 1 éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, akkor jogosultak egymás gyermekei vonatkozásában a családi pótlékra, mely jogosultság azonban a NÉTAK esetében nem állja meg a helyét. Ugyanis az Szja. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst. ) meghatározásánál szűkebb módon határozza meg a családi pótlékra jogosultak körét, amikor is úgy rendelkezik, hogy az a nő jogosult a NÉTAK-ra, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként jogosult a családi pótlékra.
Adókedvezmény - Üzletem
900 Ft + áfa Részletek, jelentkezés > A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Új, adóalapot csökkentő kedvezmény lép életbe 2020. január 1-jétől. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját – minden más kedvezményt megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti. Milyen jövedelmek vehetőek figyelembe e kedvezmény érvényesítésénél?
Még 2019-ben került bejelentésre az az új adójogi szabály, miszerint a négy vagy több gyermekes anyákat életük végéig adómentesség illetné meg. Azóta már tudjuk, hogy az élethosszig tartó mentesség csak adott esetben járhat, valamint, hogy a jogosultság megállapítása már jóval körülményesebb feladat. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv. ) 29/D. §-ban kapott helyet a 2020. január 1-től hatályos, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, röviden: a NÉTAK. Kik jogosultak a "négygyerekes" adókedvezményre? Az Szja tv. 29/D § (3) bekezdése értelmében jogosult az a nő, aki vér szerinti, vagy örökbefogadó szülőként legalább négy gyermekre tekintettel jelenleg és/vagy legalább 12 évig családi pótlékra jogosult volt. Gyakorlati szemszögből, ha rövid választ szeretnénk adni, akkor azt mondhatjuk, hogy a kedvezményt az a nő érvényesítheti, aki legalább négy gyermeket szült és nevel(t). Az élet azonban sajátos helyzeteket képes előállítani... Azt viszonylag könnyű megállapítani, hogy egy nő négy gyermeknek adott-e életet, illetőleg azt is, hogy jelenleg négyet nevel (családi pótlékra jogosult), azonban annak megítélése, hogy a nevelésükben is közreműködött-e legalább 12 évig, már nehezebb meghatározni.
A bejegyzett élettársak – vagyis az azonos nemű párok – esetében tisztább a szabályozás, hiszen bár a hatályos Ptk. szerint az azonos nemű párokat a házastársakkal azonos vagyoni jogok illetnek meg – kivéve, ha csupán csak élettársi viszonyban állnak –, mégis a családjogaikat illetően úgy rendelkezik, hogy egymás gyermekeit nem fogadhatják örökbe és más gyermek örökbefogadásakor is egyedülállóként kell rájuk tekinteni. Ennek alapján elmondható, hogy csak akkor tekintjük NÉTAK-os édesanyának a hölgyet, ha a gyermekeket ő maga szülte vagy ő az örökbefogadó szülő. Házastársak esetében már ismét komplexebb a meghatározás, hiszen a polgári jog értelmében pusztán az a tény, hogy házasságra lépnek a felek, még nem ad automatikusan szülői státuszt a társ gyermekei vonatkozásában (! ) – bár kétségtelen tény, hogy szélesebb jogkörei lesznek mostohaszülőként, mint egy élettársnak. A Ptk. meghatározza, hogy a házastársak egymás gyermekeit örökbe fogadhatják, éppen ezért, a szülői pozíció betöltéséhez szükséges, hogy az édesanya a házastársa gyermekeit örökbe is fogadja.
