A hát- és derékfájás az ülőmunkát végzők munkaköri leírásának része lehetne. Napjainkban rengeteg időt töltünk a számítógép előtt görnyedve: egész nap a munkahelyen, majd otthon, akár kikapcsolódásként is. Ennek azonban számtalan mellékhatása van, mely akár komoly fájdalommal is együtt járhat – ilyen a hát- és derékfájás is, mely az egyik leggyakoribb munkához köthető egészségügyi probléma a 45 év alattiak körében. 1 A napi 8 órás munkaidő eleve hozzájárul a hát- és derékfájdalmak kialakulásához, de ha hetente 41 óránál többet dolgozunk, akkor még nagyobb az esélye az ilyen jellegű problémáknak. Emellett több pszichés jellemző is növeli a fájdalmak kialakulásának esélyét úgy, mint a munka-magánélet egyensúlyának hiánya, a munkahelyi bizonytalanság érzése, vagy ha olyan munkára kényszerülünk, mellyel szemben ellenérzéseink vannak. 2 Akkor alakul ki könnyebben hát- és derékfájás a munka során, ha túlságosan sok időt töltünk a munkahelyünkön ülve, vagy éppen állva, esetleg nagy súlyokat mozgatva.
Általában ilyen típusú hátfájásról beszélhetünk, ha: a test pozíciójától függően enyhül vagy erősödik, így például ülés vagy fekvés közben javul; jellemzően mozgás hatására fokozódik; hirtelen vagy fokozatosan alakul ki; rossz testtartás, vagy valamilyen nehezebb tárgy emelése nyomán lép fel; kisebb sérülés, például ínszalag- vagy izomhúzódás eredményeként jelentkezik; kialakulása egy stresszes időszakkal, vagy kimerültséggel hozható összefüggésbe; legfeljebb néhány héten belül javulni kezd. A felsorolt jellemzők rendszerint arra utalnak, hogy nem szükséges komolyabban aggódni a fájdalom miatt. Ilyen esetekben pihentetéssel, a hát tehermentesítésével, illetve vény nélkül kapható, nem-szteroid típusú fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek segítségével is hatékonyan kezelhető a kellemetlen állapot. Esetenként a hátfájás akár komoly betegségek jele is lehet. Fotó: iStock Mivel azonban a háttérben akár veszélyes folyamatok is meghúzódhatnak, ezért mindenképpen ajánlott reumatológus szakembert felkeresni, ha a fájdalom néhány hét elteltével sem enyhül, esetleg kiújul.
A meditációs, vizualizációs, biofeedback- és önhipnózis-technikák egyaránt elősegítik mind a mentális, mind az érzelmi ellazulást. Tartásjavító technikák Az Alexander-technika a tartáshibák javítását tanítja, és különösen jó hatásfokú az általános nyak- és hátfájás gyógyításában. A gyakorlatok egy része rendkívül egyszerű. A hát ellazítására szolgáló klasszikus relaxációs gyakorlatok közé tartozik, amikor hajlított térddel hanyatt fekszünk a földön, kezünk hasunkon nyugszik, fejünk pedig egy 3 – 4 cm vastag könyvön. Nagyjából hasonló alapelvekkel dolgozik a rolfing, a Feldenkrais-módszer és a Hellerwork – ezek azonban több tanári segítséget kívánnak, mint az Alexander-technika. Reflexológia Mindkét oldalon masszírozzuk végig a talp belső élét (ez a gerincoszlop reflexzónája). Hüvelykujjal vagy ujjpercünkkel gyúrjuk végig a talp belső élét: a saroktól haladjunk a lábujjak felé, apró, körkörös mozdulatokkal. Porckorongsérv A gerinc csigolyái közt található egy lapos, szivacsos, porc anyagú korong, amely gyakorlatilag "lengéscsillapító" feladatot lát el a gerincoszlopban.
indianrubber.com, 2024