Túl Sok Alvás — Túl Sok Alva Noto
Okoz Számos oka lehet annak, hogy egy személy túl sokat alszik. Hiperszomnia Ez a túl sok alvás és a túlzott nappali álmosság orvosi fogalma. Hasonlóan az álmatlansághoz (álmatlansághoz), a túl sok alvás a rendezetlen alvás jele. A hipersomniát akkor diagnosztizálják, ha a túlzott alvásnak nincs ismert magyarázata. A hiperszomniával járó álmosság nem oldható meg szundítással. Ezenkívül a hiperszomnia miatt az ember szokatlanul hosszú ideig alszik éjszaka. A hiperszomnia alacsony energiafogyasztást, memóriaproblémákat és szorongást is okoz. Narkolepszia Ez egy neurológiai alvászavar, amikor az agy nem képes ellenőrizni az alvás és az ébrenlét ciklusait. A narkolepsziában szenvedők túlzottan álmosak napközben, napközben és normál tevékenységek, például vezetés közben elaludhatnak. Obstruktív alvási apnoe Ez az alvászavar miatt az emberek rövid időre abbahagyják a légzést. Fokozott alvásigényt is okozhat, mert megzavarja a természetes alvási ciklust. Depresszió A depresszió az egyik leggyakoribb ok, ami miatt az ember túl sokat alhat.
- A ártalmas lehet
- Szellemi leépülés - alvászavar következménye is lehet - EgészségKalauz
- Összefügg a és a látás elvesztése - HáziPatika
A ártalmas lehet
A jó éjszakai alvás több okból is fontos. Segíti szervezetünket regenerálódni és megfelelően működni, valamint jobb mentális egészséghez és számos egészségügyi probléma - köztük a szívbetegségek és a cukorbetegség - kockázatának csökkentéséhez kapcsolódik. Azt is kimutatták, hogy az elégtelen alvás összefügg a kognitív hanyatlással és olyan betegségekkel, mint az Alzheimer-kór. De a több nem mindig jobb, ahogy egy nemrégiben végzett tanulmány megállapította. A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának kutatói publikáltak egy kutatást, amely szerint a túl kevés alváshoz hasonlóan a túl sok alvás is összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlással. A túl sok alvás kognitív károsodáshoz vezethet? A kutatócsoport azt szerette volna megtudni, hogy az idő múlásával mennyi alvás kapcsolódik a kognitív károsodáshoz. Ehhez átlagosan 100 idősebb felnőttet vizsgáltak meg, akik a 70-es éveik közepén vagy végén jártak, és négy-öt éven keresztül nyomon követték őket. Vizsgálatuk idején 88 embernél nem mutatkoztak demencia jelei, míg 12 személynél kognitív zavar jelei léptek fel.
A testmozgás másik hatalmas előnye, hogy endorfinokat termel, ezek pedig segítenek fenntartani kutyád jó közérzetét. Megfelelő ápolás Az elhanyagolt bunda, szájhigiéné és karmok nem csak kedvenced komfortérzetén rontanak, az egészségét is komolyan veszélyeztetik. Bár a kutya nem feltétlenül tudja, hogy a te feladatod őt megszabadítani a foglepedéktől, a túlnőtt karmoktól, vagy kifésülni a csomókat a szőrében, attól még a te felelősséged. Tőled várja a segítséget, mivel bízik benned, illetve megszokta, hogy az élethez szükséges feltételeket általában te biztosítod számára. A társaságod A háziasítás hosszú évezredei során a kutya genetikai szinten kötődni kezdett az emberhez. Már nem csupán azért imád mellette időzni, mert ételt és szállást ad neki, kutatások bizonyítják, hogy az eb önmagáért szereti gazdáját. Ha túl sokat hagyod egyedül a kutyusodat, idővel már beletörődik szomorú sorsába, és a depresszió tüneteit kezdheti produkálni. Játék, szórakozás Egy kutyus akkor a legvidámabb, ha fizikailag és mentálisan is rendszeresen stimulálják.
Szellemi leépülés - alvászavar következménye is lehet - EgészségKalauz
- Demenciára utalhat a sok nap közbeni szundikálás - Infostart.hu
- 40 év munkaviszony után nyugdíj
- Deagostini legendás autók
- 5d babamozi képek
- Szunyogháló - Bútor, lakberendezés - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
Összefügg a és a látás elvesztése - HáziPatika
Végül, mivel a betegek az AMD okozta látásromlás miatt gyenge fényviszonyok között még nehezebben boldogulnak, este korábban mennek aludni, a feltételezés szerint. Bár ok-okozati összefüggés nem lehet kimutatni a megváltozott alvási minták és az AMD között, de az összefüggések további vizsgálatra érdemesek, írják a szerzők. Forrás: Medscape
A kutatók azt találták, hogy a 4, 5 óránál kevesebb és a 6, 5 óránál több éjszakai alvás idővel kognitív hanyatlással jár. Érdekes módon az alvás időtartamának a kognitív funkciókra gyakorolt hatása hasonló volt az életkor hatásához, amely a kognitív hanyatlás kialakulásának legnagyobb kockázati tényezője. A tanulmány eredményeiben az a legmeglepőbb, hogy az alvás optimális időtartama sokkal rövidebb a korábbi tanulmányok eredményeihez képest. A 6, 5 órás maximális alvás alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy az idősebb felnőtteknek hét és nyolc óra közötti alvás javasolt éjszakánként. Azonban előfordulhat, hogy nem feltétlenül az alvás hossza számít, hanem az alvás minősége, ha a demencia kialakulásának kockázatáról van szó. Azt sem zárhatjuk ki, hogy a 6, 5 óránál tovább alvó résztvevőknek esetleg már eleve voltak olyan kognitív problémáik, mint a demenciára utaló agyi elváltozások, amelyeket az előzetesen felvett kognitív tesztek nem szűrtek ki. Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy az alváshiány összefügg a kognitív hanyatlással.