Mindez nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára (Nők 40) is vonatkozik, mivel mindkettőt ugyanolyan szabályok szerint számítják. A nyugdíjtörvény alapján a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Holott Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően - hangsúlyozta Farkas. Ezzel szemben világszerte a modern nyugdíjrendszerekben jellemzően nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen alapvetően igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik. Magyarországon viszont az a helyzet, hogy – mivel meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, és ezzel párhuzamosan a valorizációs mértékek is ugrottak – a 2010-es évek derekától kezdődően minél későbbi esztendőben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összeget kaphat: akár 60-70 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után öt-hat évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját.
Vélemény Idén minden idők eddigi legnagyobb szorzóival lehet az új nyugdíjakat kiszámítani. Vélemény. 2021. 04. 08 | Szerző: Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru-News alapítója 2021. Farkas András, a NyugdíjGuru-News alapítója Hatályba lépett az idei valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet, ami nagy megkönnyebbülést hozott mindazoknak, akik a nyugdíjukat 2021. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kérik megállapítani. Az idei szorzószámok ugyanis 9, 7 százalékkal magasabbak, mint a tavaly alkalmazott szorzók voltak, így 2021-ben minden idők eddigi legnagyobb szorzóival lehet az új nyugdíjakat kiszámítani. A valorizáció lényege, hogy a nyugdíját igényelni kívánó személy dolgozói életpályája során az 1988 és a nyugdíj-megállapítás éve előtti év közötti években – idén az 1988. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban – szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell a nyugdíjba vonulás évét megelőző év – vagyis idén a 2020-as év – nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítani.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk. Ez utóbbi kérdés egészen pontosan minden évben csak március hónap vége felé válaszolható meg, mert ekkor válnak ismertté az ún. valorizációs szorzószámok. E szorzószám feladata, hogy "szintre hozza" a nyugdíjazást megelőző, a nyugdíjkiszámításánál számításba vett évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemhez. Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny. ) 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket kell figyelembe venni. (2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék foglalja magában a nyugdíjjárulékot. )
06. 17. Nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíja Mikor érdemes benyújtani a nyugdíj megállapítása iránti kérelmet? Közalkalmazottként dolgozó olvasónknak ez okozott fejtörést. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt. 2020. 05. 29. Nyugdíjmegállapítás időpontja 2020. 07. Volarizációs szorzó akár csökkenhet is jövőre? Tisztelt Szakértő! 40 évvel az idén nyugdíjba mehetnék júliusban, de a tanévet szerettem volna végigtanítani, ezért felmerült annak lehetősége, hogy 2021 január elejével menjek el csak nyugdíjba, mert így jobban járhatok. Tekintettel az adott helyzetre, Ön mit javasol? Csökkenhet-e a volarizációs szorzó vagy csak nem növekszik 2021-ben? Mostani helyzetben az is felmerült bennem, hogy még egy évet tanítsak, ezért lenne fontos a válasza. A munkáltatómnak a jövő hét végéig nyilatkozom kellene! Válaszát előre is köszönöm! {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ez az időszak 2021. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincnégy évi jövedelem figyelembevételét jelenti. Ez a hosszú időtartam azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel. A Tny. 22. § (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem. Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő, vagy ha ennél a szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek fele részére kell keresettel rendelkezni. Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni. Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni.
Ez azt jelenti, hogy ennyivel kapnak többet a friss nyugdíjasok, miközben a régebben nyugállományba vonultak járandósága csak a hivatalosan meghatározott inflációval – az említett idő alatt 19, 4 százalékkal – nőtt. A különbség tehát néhány ezer forint. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Akik ugyanis már tavaly nyugdíjasok lettek, egészen biztosan számíthatnak a novemberi kiegészítő nyugdíjemelésre. Az infláció biztosan magasabb lesz, mint a költségvetésbe betervezett 3 százalék. A várható kiegészítés után a különbség szinte teljesen eltűnik. Legalábbis az idei évre (ne felejtsük el, mi az alapja a következő évi emelésnek). A dologban pedig még egy csavar lehet. Bezavarhat a szolgálati idő Tapasztalataink szerint még mindig sokan nincsenek tisztában a nyugdíjak megállapításának szisztémájával. Pedig ez súlyos tízezreket is jelenthet azoknak, akik ütemezhetik nyugdíjba vonulásukat. Az előírások alapján a nyugdíj megállapítása a keresetek – az előzőekben már említett – korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik.
A törvény szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani. A korábbi években kapott pénzt tehát a jelenlegi viszonyokhoz igazítják olyan szorzószámokkal, amelyeket a kormány évről évre márciusban hirdet meg. A kalkuláció azért nem annyira egyszerű Összeg szerint a dolog a következőképpen néz ki: az átlagnyugdíjra jogosult (ez 2020-ban 142, 1 ezer forint volt) az idén átlagosan havonta mintegy 150 ezer forintot kap. Ebbe már beleszámoltuk a 13. havi nyugdíj egy heti összegét hónapra leosztva. Jövőre viszont az infláció miatti emelés alapja elméletben 146, 3 ezer forint (a 13. havi nem alapja az emelésnek). Egy átlagos nyugdíjra várományos a valorizációs szorzó változása miatt, ha az idén kéri ellátása megállapítását, havonta majdnem 156 ezer forintra számíthat. Jövőre erre jön a drágulás miatti emelés. Az 5 évvel ezelőtti és mostani nyugdíjas járandósága között a valorizációs szorzó változása miatt közel 73 százalékos a különbség.
indianrubber.com, 2024