De nem volt ez mindig így! A magyarul Király-szirtnek nevezett hegyóriás volt a történelmi Magyarország legmagasabb pontja, sőt Trianon után 48 évig Nagy-Románia legmagasabb pontja is. De hogyan lehetséges ez? A Habsburg uralom alatt, a 18. században osztrák térképészek járták a Déli-Kárpátok, így Fogaras hegyeit is, s felmérték az ott található csúcsokat. A feltérképezés után, a 19. század közepén már különféle módszerekkel meg is tudták mérni azok magasságát. Így került sor arra, hogy a Király-szirt (Negoi) lett a történelmi Erdély legmagasabb pontja. Azt viszont senki sem sejtette és főleg nem mérte, hogy a Fogarasi-havasok főgerincéből dél felé egy magasabb csúcs is található, mint a Negoi! A történelmi magyar határtól délre lévő csúcs megmérésére csak 1958-ban került sor, hisz addig senki sem mert betenni a lábát a területre, mert a Fogaras ormai között fegyveres partizáncsapatok tevékenykedtek. Így történhetett meg az az eset, hogy a románok 48 évvel Trianon után "jöttek rá", hogy hegységük és országuk legmagasabb pontja nem a 2535 m magas Negoi, hanem a 2544 m magas Moldoveanu.
Az útvonal Google térképét megtaláljátok a mellékletek között. Sepsiszentgyörgyre menet meglátogattuk a Jézus szive kilátót Farkaslaka fölött, majd hazafelé jövet Orbán Balázs sírját is. Ezekről (és természetesen a Csukás-túráról) is láthattok képeket a mellékelt fotoalbumokban.
Románia földrajzilag Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget északi részén helyezkedik el. Meghatározó jellegű természetföldrajzi elemei a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger. A Kárpátok teljes hosszának 2/3-a Románia területén húzódik, ez a hegység alkotja az ország domborzati vázát. A Duna hosszának ugyancsak mintegy 2/3-a érinti az ország területét és vízgyűjtőjéhez tartozik az ország területének túlnyomó része. Romániának több mint 190 km-es tengerpartja nyílik a Fekete-tengerre, ami gazdasági szempontból nagyon jelentős. Általános adatok [ szerkesztés] Románia területe 238 391 km². Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs (2544 m), a legmélyebben a Fekete-tenger partja található (0 m). Határok [ szerkesztés] Északról Ukrajna, keletről Moldova, Ukrajna és a Fekete-tenger, északnyugatról Magyarország, délnyugatról Szerbia, délről Bulgária határolja. Domborzata [ szerkesztés] Az ország domborzata változatos, a felszíni domborzati formák szinte mindegyike jelen van, nagyjából hasonló arányban.
A hegyek, azaz a 800 méternél magasabban fekvő területek Románia területének 28%-át teszik ki, 200 és 800 méter magasság közötti fennsíkokon és dombvidékeken fekszik az ország 42%-a, a maradék 30%-ot a 200 méter alatti magasságú síkságok adják. [1] A Kárpátok ( román: Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi. [1], legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A hegység két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului). A Kárpátok hegyláncai főleg Erdélyt uralják, melynek csúcsai még a 2500 métert is elérik. A legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m). A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része. A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.
A túra belépési pontja. Csukás hegység a Kárpátkanyarban A teljes túrakör profilja (én csak a csúcsig mentem oda-vissza). Csukás hegység a Kárpátkanyarban A csúcsok felé vezető út kezdetben terepjárókkal járható. Csukás hegység a Kárpátkanyarban Csukás hegység a Kárpátkanyarban Visszatekintés az út bevezető részére a TV toronytól. Csukás hegység a Kárpátkanyarban Kedves öreg román túristával találkoztam a Tigáj nyereg közelében:) Csukás hegység a Kárpátkanyarban Ez a túra már régen vágyott célom volt. Az apropóját most az adta, hogy Zozoo Sepsiszentgyörgyre ment régi osztályával találkozni, és örömmel fogadta, hogy én meg szivesen elkisérném. Így amíg ő barátaival bandázott nekem volt időm a hegyre felmenni. A szállásunk értelemszerűen Sepsiszentgyörgyön volt, melynek főterén sétálgatva zömmel magyar szót hallhatsz. Szivet melengető érzés. Az oda és visszautat igazán kellemes motoros-túrára hangoltuk, minden arrafelé igyekvőnek melegen ajánlom, ha kerülni akarja a forgalmas, zsúfolt főutat.
Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Vidd magaddal Erdélyt a telefonodban, töltsd le innen az applikációnkat: Erdély applikáció Kőhalom vára Erdély az ország középső-nyugati része, amely a valahai Erdélyi Fejedelemségből alakult ki, és történelmileg nagyjából egységes, ám kulturálisan nagyon különböző területeket takar. Sokszor Erdély alatt egy jóval bővebb tájegységet, a történelmi Magyarország Romániához csatolt részét értik, azaz a régiót délnyugatról határoló Bánságot, a nyugati Partiumot és az északi Máramarost is ezzel a névvel említik. Mindkét régió meghatározásra áll, hogy északkeleti szomszédja Bukovina, keleti Moldva, délkeleti Munténia, déli Olténia. A Torockói-hegység A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel: Északnyugat-Erdély Közép- és Kelet-Erdély Délnyugat-Erdély A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja.
Az állatvilág legértékesebb tagjai erdős környezetben élnek. A sík vidéken gyakori a tenyésztett apróvad, a nyúl, fácán, fogoly, őz, dámvad és vaddisznó. Ezzel szemben a magas hegyvidék nagyvad-állományában ma is akad a szarvason kívül medve, farkas, és hiúz is. A halak közül a nagyobb folyóvizekben és tavakban a legjelentősebb halfélék a harcsa, a csuka illetve a pontyfélék, de az erdélyi folyókban megtalálható a menyhal is. A Fogarasi-havasok Az előforduló lazacfélék közül a dunai galóca volt a legjelentősebb, a mértéktelen halászat és a folyóvízi faúsztatás következtében azonban állománya erősen megritkult, több folyóból el is tűnt. Erdély területéről is eltűnt több állatfaj. A Bánságból kipusztult a rákosi vipera, a madárfajok közül eltűnt a Kárpátok magas hegyvidékein élő szakállas saskeselyű, illetve a Kárpátok magas hegységeiből a kőszáli kecske is.
indianrubber.com, 2024